Történelmi kort élünk. Sok-sok kihívás a változó világban, alkalmazkodási kényszer. Sosem lehet konkrét terveket szövögetni, mert sosem tudhatjuk, mit hoz a holnap. Élni mégis kell. Sőt, jól élni a célunk.
Cikksorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. Az volt a terv, hogy az év eleji újrakezdést segítsük picit egy kis lelki munícióval. Friss, lendületes vállalkozókat kerestünk meg, akiken látszik, hogy mindig meg tudnak újulni, nem hagyják magukat lehúzni a mélységbe a körülmények, a váratlan rossz helyzetek miatt. Ahogy Olcsvári Szilárd mondta… Tudni kell minden nap megsemmisülni, és onnan aztán még erősebben felállni. Hiszen persze, gondok, problémák jönnek-mennek. A feladatunk az, hogy azokat képességeinkhez mérten a lehető legjobban megoldjuk. Semmiképpen ne kívülről várjuk a segítséget. Ismerjük a ma már elcsépelt mondást: “Segíts magadon, Isten is megsegít!” Hiszen miért segítene ő, vagy más, ha az látszik, magam sem akarom igazán?
Higgyünk magunkban! Trenírozzuk magunkat! Vállaljuk magunknak feladatokat, aztán oldjuk meg! Lehet az kicsi. Aztán egyre nagyobbak. Aztán szépen kialakul a magunkba vetett hitünk. Szükségünk van rá a hétköznapi életben is. Sok-sok felelős döntést kell hoznunk a családban is szülőként, férjként, feleségként is… Éppen ezért ebben az utolsó részben interjúalanyunk egy kicsit kilóg a korábbiak sorából… Hogy látni lehessen, a “feladat” az élet minden területén ott van. Meg kell oldani! ?
Zoli nem nem vállalkozó. Mégis egy missziót vállalt fel annakidején, amikor életre hívta a Szigetközi Szatyort. Jót akart mindenkinek. Termelőnek, fogyasztónak. És ma már mindenki ismeri, sokan követik a példáját. Meghonosított valamit, ami komoly értéket képvisel, és amiből bizony nem enged. A lényegből legalábbis, amiről ez az egész szól. Engem érdekelt, neki mi a titka…
“Köztudottan ösztönember, és javíthatatlan idealista vagyok. Ezzel a kombinációval nem hiszem, hogy én lennék az az ember, aki bármi tuti tippet is tudna adni bárkinek is. Ha átgondolom az elmúlt éveket, és 2022-re gondolok, ez a mottó fog a fejemben járni, ami talán jól jöhet másoknak is: Legyen mindig egy B terved.” – na bumm! Hiszen, sosem tudhatjuk, ugye? Feladni pedig nem lehet, ha problémával találkozunk!
Ahogy elolvastam vállalkozóink válaszait – azért bennem is cikáztak gondolatok. Elgondolkodtam azon, én mit válaszolnék egy ilyen kérdésre. Én nem voltam bátor. Nekem társ kellett… Aki megadta az első lökést azzal, hogy külső szemmel látta, mik az erősségeim, miben vagyok jó. Hitt bennem. Motivált. Mellettem állt. Vállalkozó lettem. Most már mindketten azok vagyunk. És éppen a pandémia előtt fél évvel vágtunk bele. Eszünkbe se jutott keseregni. Megoldást találtunk arra a helyzetre is. Persze nekünk is lebeg pár dolog a szemünk előtt. Sohasem hátra, mindig előre nézni! Sohasem másokhoz, csak mindig önmagunkhoz képest meghatározni magunkat. A jóból (de főleg a rosszból is!) tanulni! Sosem panaszkodni! A mi döntésünk. A mi felelősségünk.
Mindannyian dönthettünk volna másképp is. De döntéseket hozunk minden pillanatban a privát életünkben is. A sorsunk többnyire a mi kezünkben van.
És a döntésekről jut eszembe egy sztori, amit már többször is olvastam Steve Jobsról, az Apple egyik alapítójáról…
Fehér sportcipő, kék farmer, fekete garbó – ikonikus kép, ugye? Megkérdezték tőle, hogy miért öltözik így, mikor annyi pénze van, hogy bármit felvehetne. Ezt mondta: “Naponta maximum két jó döntést tudok hozni, és az elsőt hadd ne pazaroljam arra, hogy milyen ruhát veszek fel.” – lehet akár ez is a “titok”…
Vajon tudtunk ezzel az olvasónak átadni valamit? Remélem. Ha mást nem, azt, hogy higgyünk magunkban! Bár közhelynek hangzik, de nem véletlen. Amikor a mások véleményére alapozunk, amikor elbizonytalanítanak minket a céljainkkal kapcsolatban, amikor a körülmények gördítenek elénk akadályokat, akkor azok jussanak eszünkbe, akik megcsinálták. Azokra fókuszáljunk! Ha kell, olvassunk, kérdezzünk. Én is hamar feladós típus voltam. Így valóban nem megy. Ha meg mégis feladjuk: tényleg akartuk?
A lényeg, hogy lehetőségek, kihívások, problémák mindig is lesznek. Keressük benne önmagunkat! Fordítsuk a magunk javára! Kezdjük így 2022-t!