Hova tovább, fiatalok?

Lezajlott a központi írásbeli. A nyolcadikosok és sok esetben a hatodikosok, hetedikesek is határozott elképzeléssel rendelkeznek arról, hova tovább, merre szeretnék folytatni tanulmányaikat. Szerencsések! Vagyunk úgy néhányan, akik még a többedik x után se biztosak abban, jó helyen vannak-e, jól döntöttek-e akkoriban… Mosonmagyaróváron van választék a középiskolákból, sok-sok szakmát lehet elsajátítani, gimnáziumok… A világ pedig változik, így nekik is alkalmazkodniuk kell az aktuális igényekhez.

Hogy néz ki ez most a Kossuth Gimnáziumban? Kérdéseinkre Veres Mária, az intézmény vezetője válaszolt, aki 2018-tól igazgatja a gimnáziumot, de már 1998-tól itt tanít, így ízig-vérig, tetőtől talpig ismeri az iskolát.

Veres Mária intézményvezető Kossuth Lajos Gimnázium és Kollégium

A Kossuth Gimnázium a 2022/23-as tanévre négy osztályba várja a gimnáziumi tanulmányok iránt érdeklődő diákokat. A korábbi évekhez hasonlóan jövőre is lesz hatosztályos képzésünk. Az osztály egyik felének emelt szintű oktatást kínálunk német nyelvből, a másikban emelt szintű képzést matematika tantárgyból. A hatosztályos programunk mellett a másik népszerű osztálytípusunk a 0. évvel induló emelt angol nyelvi képzés. Ebben a 0. vagy előkészítő évben a tanulóknak heti 15 angol órájuk van, mellette magas óraszámban tanulják az informatikát, s már itt megkezdik a második idegen nyelv, a német tanulását. Az ezt követő négy évfolyamon pedig heti 6-6 órában intenzív angol nyelvtanulás folyik. Ezen túl további két 4 évfolyamos osztályt szeretnénk indítani, mindkét osztályt két-két csoportra osztva. Az egyikben emelt szinten tanulhatják a diákok az angol nyelvet, ill. egy magyar-német két tanítási nyelvű csoportot is meghirdettünk. A másik osztályban emelt szintű természettudományos képzés zajlik egy sportiskolai képzésben résztvevő csoporttal együtt. Ez utóbbi csoportba azokat a diákokat várjuk, akik élsportolói tevékenységet folytatnak a városi és környékbeli sportegyesületekben, s mellette felsőfokú tanulmányokra szeretnének felkészülni középiskolai éveik alatt. Ez utóbbi képzési típus két évvel ezelőtt indult, egyre többen ismerik meg, s így egyre nagyobb az érdeklődés iránta.

A nyelvi képzések sok jó szaktudással rendelkező tanárt is igényelnek… Köztudott, hogy ezen a téren nem túl jó a helyzet sehol sem. Nem találnak eleget, vagy megfelelőt. Az okait lehetne firtatni, de mi ebbe most nem megyünk bele. A gimnáziumban hogy oldják meg? Mennyire akut ez a probléma, és hogy orvosolják? Hogyan tudják motiválni a nyelvtanárokat, „otthon tartani”?

Szerencsére eddig nem okozott problémát a nyelvtanárok alkalmazása. Az idei tanév elején egy magánéleti változás miatt az egyik kolléganő helyettesítésére kellett gyors megoldást találni. Azt gondolom, hogy kollégáimat alapvetően motiválja, hogy sok tehetséges, szép eredményt elérő, az idegen nyelvek iránt érdeklődő diákkal dolgozhatnak. A nyelvi munkaközösségeinkben jó az együttműködés. Támogatom kollégáim karrierelképzeléseit, pl. hogy nyelvvizsgáztatói, emelt szintű érettségiztetői képesítést szerezzenek, vannak közöttük szakértő, tehetséggondozó mesterpedagógusok, jómagam mint német szakos tanár szaktanácsadóként is tevékenykedem. Segítem kollégáimat szakmai elképzeléseik, újításaik megvalósításában. Így lettünk pl. 3 évvel ezelőtt az Euroexam Vizsgaközpont partnerintézménye, számos tanórán kívüli szabadidős tevékenység (pl. hálaadás, Valentin-nap, angol nyelvű színházlátogatás) az angol munkaközösséghez kötődik, amelyek idővel az éves programunk szerves részévé váltak. A német munkaközösség több határon átnyúló projektben vett és vesz részt. Ösztönző, ha a nyelvtanárok anyanyelvű kollégákkal dolgozhatnak együtt. Ez németből már régóta így van, idén januártól pedig egy új testnevelés szakos kollégánk révén munkanyelvként használjuk az angolt. Anyagi elismerésre sajnos nincs ma lehetősége egy intézményvezetőnek, legfeljebb egy-egy előterjesztésre jutalmazási céllal.

Beszéltünk a tanárokról, de térjünk át a „gyerekanyagra” … Milyen a „minősége”? Annak idején emlékszem, nagy dolognak számított gimnáziumba menni. Oda csak a legjobbak kerültek. Ma már mindenki gimibe akar menni – megy is. Ez mit jelent? Okosabbak lettek a gyerekek, vagy lejjebb kellett vinni a felvételi követelményeket? – hiszen nem feledjük, volt idő, amikor a demográfiai hullám miatt lasszóval kellett fogni őket, hogy fel lehessen tölteni az osztálylétszámokat… Ezt a gimnáziumnak is át kellett élnie?

Mindenki azért nem megy gimnáziumba, de kb. az évfolyamok 35-40%-a. Ennek az az oka, hogy a szülők helyesen ítélik meg, hogy a gyermekeik jövőbeli esélyei egy magasabb általános képzés mellett várhatóan jobbak lesznek. Természetesen azt tartom követendő eljárásnak, hogy alaposan járjuk körbe a kérdést, hogy milyen középfokú képzés való a gyermekünknek. Ma már számos segítséget vehetnek ehhez igénybe a pályaválasztás előtt álló tanulók és szüleik. Továbbtanulási tájékoztatók, online programok, pályaválasztási tanácsadás segíti a választás előtt állókat. A gimnázium szerepe is kétségkívül megváltozott. Ma már nemcsak a legjobbaké ez a képzési forma. Azok az idők már rég elmúltak, amikor csak a végzős évfolyam 6-10%-a került be a felsőoktatásba. Ez ma 35-40% között van. A középfokú felvételi követelmények egyértelműen a képességek meglétét és fejleszthetőségét állítják a középpontba. Az a bizonyos demográfiai hullámvölgy a 2010-es évek közepén véget ért, a középiskolás korú fiatalok száma azóta folyamatosan növekedett. Mi is örülünk ennek a fejlődési iránynak, hiszen nagyobb mozgásteret ad számunkra a jobb képességű és felkészültségű diákok felvételére. 

Amióta változtattak a külföldi nyelvtanulási gyakorlat rendszerén, éppen a pandémia időszakát éljük. Hogyan valósulnak meg ezek manapság, hova tudnak menni a gyerekek, ha tudnak? Milyen lehetőségeik vannak? 

2020-ban szerette volna a magyar kormány a Külföldi Nyelvtanulási Programot bevezetni minden 9. és 11. évfolyamon tanuló gimnáziumi és szakgimnáziumi tanuló számára. Ez két hetet jelentett volna főként a nyári szünidőben a tanuló által választott idegen nyelven és nyelvterületen, kb. egy 40 órás nyelvtanfolyammal kombinálva. Sajnos a pandémia miatt eddig ezt a programot nem lehetett megvalósítani. Így maradtak az iskolai szervezésben megvalósuló külföldi utazások, azok is kisebb számban, hiszen a kiutazás feltételei az egyéni szervezés esetén is ugyanazok. Azért nagyon örülünk, hogy 2022 nyarán már lesz egy csoportunk, amelyik Skóciába utazhat, ill. a 9. évfolyamos németes kéttannyelvű diákjaink tavasszal egy virtuális diákcserében vehetnek részt az elmaradó, utazással egybekötött diákcsere helyett német testvériskolánk tanulóival közösen. Mindemellett nagyon reméljük, hogy jövőre a tervezett állami támogatású program megszervezhető lesz.

Nem csak nyelvi oktatás zajlik. Voltak/vannak egyéb erősségei is az iskolának? Én emlékszem a nagyon erős természetismereti vonalra… Most mivel büszkélkedhetnek?  

A magas szintű természettudományos oktatást ma is ugyanolyan fontosnak tartjuk. Jól felszerelt Öveges laborunk és elkötelezett pedagógusaink ennek a zálogai. A labor a korábbi uniós pályázat fenntartási idejének lezárultával is fogadja a kistérség 11 iskolájának diákjait, továbbá saját tanulóink is biológiából 9. évfolyamon itt kísérletezhetnek heti gyakorisággal. Nagy örömünkre szolgál, hogy legjobbjaink szépen szerepelnek országos versenyeken, így a tavalyi évben indult „Ifjú tudósok” versenyén végzős tanítványunk, Kóródi Lőrinc 5-8. helyezést ért e biológiából, Zubor Dániel 9.B osztályos tanulónk pedig a TUDOK Kárpát-medencei döntőjében végzett szintén 5-8. helyen, hogy csak a legjobbakat említsem. Idén indult az MTA Alumni Klub programunk, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi tagjai és sok esetben az adott intézmény volt diákjai látogatnak el egykori iskolájukba, ezzel is népszerűsítve a tudományos gondolkodást és életpályát.

Hogy néz ki az iskola „jövőképe”? Mennek a kitaposott úton, ismert útvonalon – mindig csiszolgatva igazítva azt? Vagy vannak esetleg konkrét elképzelések, bárminemű irányváltást, változtatást tekintve?

Az alapvető cél továbbra is az, hogy egy hatékony és jól működő iskolaként legyünk jelen a régió képzési kínálatában, ahol a tanítás és a tanulás minősége áll a középpontban, ahol a tanulókat a tőlük elvárható legjobb teljesítményre ösztönzik tanáraik. Ugyanakkor szeretném, hogy a diákok jól érezzék magukat választott közösségeikben, azokat erősítsék saját kreatív ötleteikkel, kezdeményezéseikkel, aktívásukkal. Ami a kitaposott út továbbfejlesztését illeti, idén szép feladat számunkra, hogy kialakítsuk azt az egymásra épülő rendszert, amely a 2020-ban módosított NAT alapján lehetővé teszi, hogy 11-12. évfolyamon a tanulók a jövő tanévtől kezdődően az úgy nevezett kötött órakeretben és az emelt szintű érettségi előkészítő foglalkozásokon jóval nagyobb arányban foglalkozzanak a kötelező érettségi és a felvételi tantárgyaikkal. A természettudományos tárgyak tanulása a 2020 szeptemberében gimnáziumi tanulmányaikat megkezdőknek ugyanis a 10. osztály befejezésével véget ér, kivéve a természettudományos tantárgyakból fakultációt választóknak. Ennek eredménye a még eredményesebb érettségi és felvételi felkészülés kell, hogy legyen. Nagyobb változtatásnak neveznék egy új tagozat indítását, de erre a 2022/23-as tanévben még nem lehet számítani. Elképzeléseink már vannak, de nem szaladnék ennyire előre az időben… Mindenesetre a környezetünkben zajló változásokat figyelve arra törekszünk, hogy rugalmasan alkalmazkodjunk a külső elvárásokhoz, úgy hogy a változások a hosszú évek során kialakított belső renddel minél nagyobb összhangban legyenek.