Ahogy azt mozgóképes anyagainkból is láthatták, igyekeztünk néhány szegmensből megközelíteni a koronavírus megjelenésének következményeit hazánkban, térségünkben. Beszéltünk a kereskedelem-vendéglátás képviselőjével, sportolóval – akinek életére az olimpia halasztása hatott kedvezőtlenül, vagy az osztrák-magyar munkában érintettekkel.
Már csak időbeni aktualitása miatt sem hagyhattuk ki az agráriumot, és mert a területért felelős miniszter, térségünk képviselője nagyonis szívén viseli a dolgot. Dr. Nagy István agrárminiszterrel írásos formában volt lehetőségünk kapcsolatba lépni. Az így feltett kérdéseinkre kaptunk válaszokat, amelyeket a következőekben meg is osztunk Önökkel.
Az agrár ágazatra is jelentős hatással van most a koronavírus-járvány. Ha nem is a zöldségek, gyümölcsök, tenyészállatok mennyiségére, de a fogyasztásra mindenképpen. Milyen változásokat tapasztaltak már most fogyasztói oldalról akár a nagy-, akár a kiskereskedelem oldalán, piacok tekintetében? Illetve hosszabb távon mivel számolnak?
Tény, hogy a koronyvírus járvány miatt megtett márciusi első kormányintézkedések hatására az emberek háromszor annyi élelmiszert vásároltak, mint karácsonykor szoktak. Ennek ellenére az ellátás zökkenőmentes volt. Ezt a hirtelen jött nagy nyomást is képes volt kiállni az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a kereskedelem. Itt is szeretném hangsúlyozni: megfelelő élelmiszer áll rendelkezésre mennyiségben és minőségben egyaránt. A magyar mezőgazdaság több, mint 25 millió ember ellátására képes. Ez is garantálja azt, hogy minden nap lesz elegendő élelmiszer a boltok polcain és a piacokon egyaránt. Továbbra is arra kérek tehát mindenkit, hogy kerüljék az élelmiszer felhalmozását, mert erre nincs semmi szükség. Márciusban és áprilisban több nagy élelmiszerellátó gyáregységet látogattam végig, ahol arról tárgyaltunk a vezetőkkel, hogy az ellátás zavartalan és hosszú távon is biztosított.
A tartalék ebben az ágazatban is talán a nagyobb vállalatoknál, gazdaságokban jellemző. A legkiszolgáltatottabbak itt is a kistermelők, kis gazdaságok. Miattuk, értük szorgalmazza a piacok megmentését, további működését elsősorban. Hogyan képzeli el ezt a gyakorlatban? Hiszen a piacok jellemzően nagy forgalmú, jelentős látogatottságú helyszínek, alapvetően személyi kontaktussal működnek. Ma pedig a legfontosabb a személyes érintkezések minimalizálása.
A magyar piacokon, helyi kistermelők által kínált termékek kiváló minőségűek és nagy részük van a vidék fennmaradásában. Ezért a piacok esetében a bezárás nem jó döntés. Arra kértem a településvezetőket is, hogy ha tehetik, nyissák ki a bezárt piacokat. A gyakorlati megvalósítás ugyanaz, mint a boltokban, de ne felejtsük el, hogy szabadtéren, kellő fegyelmezettséggel, szabálykövetéssel kisebb a fertőzés veszélye. Ha pedig bezárják a piacokat, akkor a zárt légterű, sokszor kis eladótérrel rendelkező üzletekbe kényszerülnek a vásárlók. Annál jobban tudunk vigyázni egymásra, minél több helyen, a tumultust elkerülve tudjuk biztosítani az árukhoz való folyamatos hozzáférést. Most összefogásra van szükség, ami azt is jelenti, hogy vásárláskor a magyar termelők termékeit részesítjük előnyben.
A magyar agrár ágazat folyamatos fejlődésben, lendületben van. Mik voltak a konkrét idei tervek, amelyeknek a megvalósulását megakadályozza, vagy jelentősen visszafogja most a járvány?
Az idei tervek között kiemelt fontosságú a vírusok kezelésének kérdése. Itt nem csak a koronavírusra kell gondolni. Ide tartoznak például a sertéspestis és a madárinfluenza ellen tett védekezések is. Kétmilliárd forintos pályázati lehetőséget nyitottunk a hazai sertés- és baromfiágazat járványvédelmi beruházásainak támogatására.
Tovább kell dolgoznunk az európai uniós támogatási források ügyében is. Olyan társadalmi igény fogalmazódott meg nemzetgazdasági szinten, mely a környezetvédelmen keresztül az éghajlatváltozás okozta következményekre, a klímaváltozás okozta problémakörökre irányítja a figyelmet. Ennek a társadalmi elvárásnak megfelelően született meg Európában az ún. Zöld megállapodás, a Green Deal, melynek részeként megvalósíthatóvá válnak a környezettudatos programok, elképzelések.
2019 decemberében az Országgyűlés elfogadta az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, amelynek legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek. Ennek megfelelően alakítottuk át a szabályozást. A cél az volt, hogy mindenki öntözhessen, akinek erre szüksége van. Az idei év kiemelt feladata, hogy a pályázati rendszert is a megváltozott lehetőségekhez igazítsuk.
A héten pedig megkezdődött a birtokrendezésről szóló vita is a parlamentben, mellyel évtizedes adósságát törleszti a magyar állam a teljes részarány-földkiadási folyamat gyors és méltányos lezárásával, és jelentős lépést tesz az osztatlan közös tulajdon felszámolása érdekében is.
Felütötte a fejét idén is a már fentebb említett madárinfluenza. Kiszámítható volt-e, hogy idén sem kerüli el a gazdákat, a szárnyasokat? Hol tart most a betegség terjedése? Vajon sikerül-e csírájában elfojtani? Mekkora veszteséggel számolnak?
A Vidékfejlesztési forrásokból átcsoportosításokat hajtottunk végre és pályázatokat hirdettünk. Ezek a pályázati lehetőségek az állattartó telepek állategészségügyi védelmét szolgálják: kerítések, fertőtlenítő kapuk, beengedő rendszer, mobil vágóhíd, alomsterilizálás témakörben. Az egészségügyi szabályok betartása mindannyiunk közös érdeke. A legkisebbnek és a legnagyobb állattartó gazdának is felelőssége van ebben a kérdésben. Az Agrárminisztérium rendelete szerint csak zártan lehet tartani az állatokat, megnyitottuk az erre irányuló pályázati forrásokat is. Cél a vírusmentesség és ezzel együtt a gazdaságok stabilitásának megőrzése.
Az ágazatnak a fejlődés idejére is rengeteg pénzre, forrásokra van szüksége – ami úgy tűnt, többnyire biztosítva is lesz magyar, illetve uniós forrásokból. A jelen helyzetben a már korábban említett kistermelőket, gazdákat a veszteségük esetén tudják-e majd támogatni? Mivel számolnak, tudnak-e erre kalkulálni bármit is?
A kormány folyamatosan dolgozik és hirdeti ki a gazdaságvédelmi akcióterveit. Ezek a csomagok érintik a kistermelők védelmét is.
Az élelmiszeripari vállalkozások és a gazdaságok a koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzet ellenére is munkaerőhiánnyal küzdenek. Több egyeztetés is folyik a mezőgazdasági munkalehetőségekről. Az Agrárminisztérium a helyzet enyhítéseként és egyik megoldásaként online platformot hozott létre, ahol az élelmiszer alapanyagot előállítókat és termelőket kötjük össze a potenciális munkavállalókkal. A hazai mezőgazdaságban most van itt a vetés és több halaszthatatlan munka ideje, ezért ez a szektor most különösen nagy mennyiségben tud munkát biztosítani.
A magyar termék a gazdaság helyreállítása szempontjából kiemelten fontos lesz a jövőben. Már most elindultak alulról a kezdeményezések, amelyek a magyar termékek vásárlására buzdítanak. Mit lehet tenni nagyban? Hogyan lehet a nagykereskedelmet, az áruházláncokat motiválni ezügyben?
Az Európai Unióban meghozott járványügyi intézkedések okán jelentősen csökkennek exportlehetőségeink, változékonnyá válik a hazai fogyasztás dinamikája, ami hatalmas károkat okoz az ágazatban tevékenykedő szereplőknek és veszélyezteti jövőbeli fennmaradásukat. Azonban közösen tehetünk azért, hogy csökkentsük a károk mértékét és lehetővé tegyük a gazdaság minél gyorsabb regenerálódását. Ebben a munkában kiemelt szerepe van a közös társadalmi felelősségvállalásnak. Nyílt levélben kértem az áruházláncok vezetőit, hogy a magyar mezőgazdasági termelők és élelmiszer-feldolgozók védelme, a hazai munkahelyek megőrzése érdekében, a szolidaritás jegyében fonják szorosabbra együttműködésüket a hazai agrár- és élelmiszeripari beszállítókkal, ezzel is segítve a magyar lakosság minőségi magyar áruval történő ellátását.
Mit üzen a gazdáknak?
Először is a legmélyebb megbecsülésemet és hálámat szeretném átadni nekik, amiért ezekben a nehéz időkben is kitartanak, és biztosítják az ország élelmiszer-ellátását. Akármilyen nehézségeink is vannak, akármilyen küzdelem is van, a mezőgazdaságban vannak munkák, melyeket most kell elvégezni, amiket nem lehet elhalasztani, ezért arra bíztatom őket, hogy továbbra is tartsanak ki. Jó érzés látni, ahogy a magyar gazdatársadalom összefogott. Kinn vannak a földeken és elvégzik a napi feladataikat így garantálva, hogy hosszú távon is biztonságos legyen a magyar élelmiszer előállítás.