“MOST van itt a szemléletváltás ideje”

Interjú Balogh Zoltánnal, a Szigetközi Szatyor alapítványi kurátorával.

Mire elindult volna, abba is kellett hagyni idén a Szigetközi Szatyor rendezvénysorozatát, a vásárokat. A koronavírus járvány ezt a programsorozatot is ellehetetlenítette. Már készen állt minden az indulásra, közeledett az első vásár időpontja. Mivel készültetek idén?

A múlt év a nagyvásárok próbaéve volt. A koncepció három pillérre épült. A minőségi kistermelői élelmiszerek és kézműves termékek bemutatása, a tudatos vásárlás alapjainak megismertetése, és a helyi hagyományőrző kulturális értékek bemutatása. Ebben az évben is ezen értékeket kívántuk volna bemutatni egy következő szinten. Idén tovább gyarapodott volna a vásári árusok száma, változatossága. Kiállítóink ráadásul a környezettudatosság jegyében vállalták volna az egyszer használatos műanyag csomagoló anyagok teljes elhagyását. Az alapítvány további alternatívákkal segítette volna a vásári vevőkör csomagolásmentes vásárlás felé fordulását különleges akciókkal. Izgalmas, új kihívások, de a sors másképp rendelkezett.

Hogy érintette a helyzet a vásárosokat, akik megjelentek volna portékáikkal? Van-e állandó, működő kapcsolat velük?

A Szatyor egy közösség a termelői oldalról is. Aktívan kommunikálunk, egy zárt csoporton keresztül. Segítjük egymást, ötletelünk, igyekszünk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Mindenkit érzékenyen érintett, hogy kevesebb lehetőség van a termelőkkel való közvetlen találkozókra. Aki teheti, igyekszik kihasználni az internet adta lehetőségeket, és kiszállítást is vállal. Ez nagyon megterhelő. Valamint nem összehasonlítható az ilyen közvetlen kontakt a vevővel, mint mondjuk egy vásárban vagy a piacon. A facebook Szigetközi Szatyor – Helyi termék (Hol-Kitől) csoportunkat tudnám ajánlani annak, aki szeretne most tájékozódni az aktuális lehetőségekről.

Van-e valahol mégis lehetőségük a kézműveseknek, kistermelőknek? Tudjátok-e egymást támogatni? Hiszen ez az új helyzet új megoldásokat is kíván.

A megváltozott helyzetben új kérdéseket kell feltennünk. Mi és a hozzánk hasonló szervezetek már régóta szajkózzuk, hogy a jelenlegi kényelemre és nem a minőségre alapuló vásárlási szokások nem fenntarthatók. Itt most a kérdésekre nem egy szervezetnek, vagy egy kistermelőnek kell válaszolnia. A minőségi helyi termékek megtalálhatóak egyre nagyobb számban, a civil szervezetek munkakedve is töretlen. Itt most a vásárlón a sor. A vásárló lehetőségei, és korlátai a kérdés. Eljött az idő, hogy vásárlóként gondolkodjunk, átértékeljünk rengeteg dolgot. Rácsodálkozzunk olyan értékekre, amik eddig természetesnek tűntek, viszont jelenlegi hiányuk felhívja a figyelmünket rájuk. És döntsünk. Nehéz változtatni a szokásainkon, de most úgysem tehetünk mást. Most van itt az idő, hogy körültekintően válasszunk, és egy fenntarthatóbb élet felé forduljunk. A Szatyor rendezvények erről szóltak. A vásárok reklámok. Az, hogy valaki ott vásárol, az kevés. A Szatyor vásárok célja a közvetlen kontakt megteremtése a minőségi portékákkal, de a többi a vevő felelőssége. Ha másnap ismét silány minőségű élelmiszert vásárol valaki, ha csak a vásárokra hozza magával a kosarát, zacskóit, szütyőit, ha máskor inkább egy csomag chips társaságában csak a sorozatokat bámulja, ha a gyermekeit a táblagép elé ülteti ahelyett, hogy épp elmenne egy helyi zenekar táncházába, koncertjére a gyermekeivel, akkor még van mit tenni. MOST van itt a szemléletváltás ideje, már nem érünk rá tovább húzni a döntést. Az egészségünk, gyermekeink egészsége, és az életminőségünk a tét. A helyi érték helyben marad. A helyi élelmiszer a megoldás. És csak akkor lesz több belőle, ha az emberek a pénzükkel szavaznak rá. Most még inkább a vevők kezében a megoldás kulcsa. Meg kell értenünk, hogy ez értékesebb minden szempontból, viszont többet is kell tennünk érte. Például, ha nem a legkényelmesebb bevásárlási módot használjuk, hanem szánunk rá kicsit több időt esetleg pénzt is, rájövünk, megéri. Elég lépésről lépésre haladni, de tenni kell.
Egy személyes példa motivációként. Én személy szerint a Kriskó Sajtműhelytől vásárolok tejterméket csomagolás mentesen, egy hónapban egyszer, mely lefedi a négy fős család szükségleltét. Interneten megrendelem, utalással fizetem, de lehet az átvételkor is. Cseredobozokban kapom a házi finomságokat, így teljesen hulladékmentesen vásárolok. Két hónap alatt kitapasztaltuk a mennyiséget, ami elfogy nálunk. Az első napokban a túrót, tejfölt fogyasztjuk el – a túrógombóc a kedvenc és a túrós tészta. Vacsorára a hagymás kencék. A vaj egy része a mélyhűtőben landol, bármikor elővehető. Első héten a friss sajtok fogynak, a következő héten a füstöltek következnek. Az érleltek hetekig elállnak. Átlagban 1-1.5kg sajtot vásárolunk egy hónapra. Házi tejet automatából veszünk Mosonmagyaróváron, egyedül a tejföl beszerzésére kell csak egy alternatívát találni, ezt egy máriakálnoki ismerőstől vásároljuk. Minden minőségi, és még a gyerekek is megeszik. A rendelés három perc alatt megvan. Az átvétel egy megbeszélt helyen történik, csak ehhez kell logisztika, de havonta csak egyszer. Minimális tervezést igényel csak, majd rutinná válik. Ez az igazi befektetés, ami mindenkinek megéri.

Volt egy másik álmod is. Egy rendszert felépíteni, ahol megrendelés útján kész csomagokat kapnának a vásárlók. Alakul-e a történet? Talán pont most van itt ennek az ideje…

A múlt év végi felhívásunkra Győrben több aktivistát is találtunk, akik keményen dolgoznak egy bevásárló közösség indításán. A Kisalföldi Kosár névre keresztelt kezdeményezés heteken belül elkezdi a próbavásárlások lebonyolítását, ahol 15 helyi termelőtől lehet majd termékeket rendelni. Jó lenne, ha majd idővel Mosonmagyaróváron is lehetőségünk lenne egy hasonló kezdeményezés mögé állnunk. Több helyi termék házhoz szállítását tervezgető helyi vállalkozóval is felvettük a kapcsolatot. Reméljük, minél hamarabb hírt adhatunk egy ilyen lehetőség megvalósulásáról is.

Mi lesz, ha vége lesz a járványnak? Idén mire számítotok, hogy terveztek?

A vásári programok startra készek. Idén nem csak a közkedvelt ásványrárói Major Étteremmel együttműködve terveztünk vásárokat. Rajkán indult volna egy vásársorozat és a Máriakálnoki Önkormányzattal is tervben volt egy közös projekt. Sokat dolgoztunk az előkészületeken és biztosak vagyunk benne, hogy nagy örömmel fogadják majd a munkánkat a környék lakói, ha ismét lehetőségünk lesz találkozni.